MADAGASZKR MESSZE VAN

Madagaszkár Messze Van: Homlokarcú lány (dalszöveg)

Valószínűleg nagy az eszed.
Remélem, ez a szexepiled.
Mert nem tetszik semmi más méreted.

Lehajolva jutsz a villamosra,
Be ne verd fejedet a plafonba.
Ne nehezítsd meg a saját életed!

Refr.:
Amikor meglátlak homlokarcú lány,
Amikor kívánlak, bár a pasid veled jár...
Amikor meglátlak homlokarcú lány,
Amikor kívánlak és a szívem érted fáj...

Szánkóznék a homlokodon,
A hajmentes lejtőt szeretem nagyon.
De ne mondd azt, hogy tudom, mi az atom.

Refr.

Homlokodon gondolkodom,
miközben dolgozom. Csak
toldozom-foldozom életemet.
Nem értem m’ért nem veled…
Ilyeneket kérdezek, ó
biztosan jó
volna-a-a-a-a

Amikor meglátlak – homlokarcú lány
Amikor kívánlak, a pasid fejszével vár
Amikor meglátlak – homlokarcú lány
Amikor kívánlak – a fejem vérzik, úgy fáj.
Nagyon kívánlak – csak legyen vége már
Hidd el, kívánlak – csak legyen vége
már...

Madagaszkár Messze Van: Rocksztár (dalszöveg)

Ha nem felejtem el, reggelre más ember leszek;
nem szab határt már többé a gyenge képzelet,
mert egyszer, s mindenkorra eldöntöttem mi a jó:
nekem egy más fajta életforma az elfogadható!

Én próbáltam már tisztességes embert játszani.
Akartam már önmagamnál többnek látszani,
de nem volt elég semmi – többé nem próbálkozom.
Ez az egy, amihez értek baby! Inkább sztárkodom.

A botrány és az alkohol már régi cimborák,
de ha gondom lenne, egy-két löket rögtön helyrevág.
Nem keféltem régen, de a látszat nagyon szép;
a látvánnyal is beérem! Ó, nekem ez így is elég!

Néha kicsit fáj, hogy nem áll fel a műszerem,
de ezzel sokat spórolhatok majd az óvszeren.
Nem kell nekem nő, nem kell más, csak jó piák!
Rocksztár vagyok baszki, így hát enyém a nagyvilág!

Nyomomban a sok nemzedék
követi majd a fémzenét!
A nevem egy lesz vele, én meg hatalmas.
Mindenki... GCPTTNY!

Madagaszkár Messze Van: Metró (dalszöveg)

Nem léphetsz rá, azárt van a biztonsági sáv
A csomagméret legfeljebb is kétszer három láb

Nem rakhatsz ki mindenféle hírdetéseket
Sajnos csak néhány fajta engedélyezett

Ha megszólal a jelzőcsengő, nem szálhatsz már fel,
Ne dohányozz, ne egyél így szól az intő jel

Nem okozhatsz közbotrányt és nem kéregethetsz,
Nem hallgathatsz mások által hallhatón lemezt

Metró, jön a metró

Tömegnyomor, egy gyerek sikít
Egy öreg hölgy rajta nagyot taszít
Huzat, a kerék nagyot visít
Hirtelen fék, a vagon megáll
Valaki túl későn reagál
Már megint a lábamon áll

A metróban a jegyek közt is sok a kavarás
Három közül választható olcsóbb utazás

Venned kell a kutyádnak is rendesen jegyet,
Pórázon és szájkosárral utazhat veled

Tirürü tirürü tirürü tirürüri
Tirürü tirürü tirürü tirürüri
Tirürü tirürü tirürü tirürüri
Tirürü tirürü tirürü tirürüri

Metró, jön a metró
Metró

Madagaszkár Messze Van: Merülés (dalszöveg)

Gumimadár a kádban, pipa a szájban, a búvár útra kész.
Fürdősó meg szappan, nyakig ül a habban. Ez nem tévedés!
Beton ízű vízben, a panelszínben a lélek elmerül.
A férfi ébred, a szem elréved, és minden kiderül.

Békatalp és fecskenadrág; szűk egy kicsit – a popiba vág.
Mélytengeri kaland, az ami vár.
Igen, mélytengeri kaland, az ami vár ma rád babám!

Refr.

A hullám lendül, ahogy ő bent ül. A kád már rég tele.
A gőztől izzik; alig látszik a kis lyuk légtere.
Pálmafának árnya, de nem bánja – az érzés fontosabb
– hogy a növény nincs ott, de csodás színfolt a beton és a műanyag
Betonfal alatt a vízben, koktél pohár minden színben.
Legyen a legfontosabb most az összhatás.
Nagyon mélytengeri kaland, az ami vár ma rád babám!

Refr.

Romantikába fúló giccses költemény az enyém;
Olyan az egész, mint egy harmadrangú lányregény.
Ahogy süllyed az értelem, vele merül el a szép legény.
Nem tudja még, de megőrült szegény már a legelején.
Merülni vágy a lusta szellem, ezért ez az ócska küllem.
Ilyen lehet az igazi panel-nyár,
Hiszen mélytengeri kaland, az ami vár ma rád babám!

Refr:
Keszon, keszon; Közelít a plafon, vérzik az orr.
Keszon, keszon; Elérkezett a búvárszezon.

Madagaszkár Messze Van: Rozsda és piszoár (dalszöveg)

Valami remek helyen vagyok, a pupilláim szokatlanul nagyok. Vajon
mi történt velem az este, hogy indokolatlanul pislogok?
A lábam alig tart, de már közel van a fal. Egy kicsit
neki támaszkodom és nagyokat szívok a füstös levegőből.

Fém edények mindenütt, ahova nézek, ott is, ahova nem,
csak azt nem látom, mert éppen másfele réved a két szemem.
Porcelán testű múzsa előttem – köti le a tekintetem,
Rozsdaszoknya rajta, én meg odalépek és előveszem.

Refr:
Rozsda és piszoár, micsoda remek egyveleg. Jó veletek.
Minden rendben van, ha ilyenkor itt lehetek.
Rozsda és piszoár. Imádom az illatát, ó, a húgy szagát,
Ahogy a légben oszlik, úgy hat át.

Refr.

Rozsda és piszoár...
Legyen az enyém már!
Rozsda és piszoár...
Ó, az enyém már!

Madagaszkár Messze Van: Hogyan keljünk át egy alvó szörnyekkel teli szobán (dalszöveg)

Alszanak még, nincs semmi baj.
De felébrednek, ha túl nagy a zaj.
Ezért figyelj rám. Elmondom,
hogyan mehetsz át. Én tudom.

Irányítom minden lépted,
megmutatom, hogy kell lépned.
Hallgass ide, és túléled!
Ha nem hallgatsz, akkor véged!

Halkan lépjél, mert meghallják!
Észrevesznek. Istenadták.
Lábujjhegyen! Óvatos légy!
Nézz előre, nehogy rálépj!

Lassan kerüld ki a szörnyet!
Hangos cipő, néma szőnyeg.
Nehogy zajt csapj! Többen vannak.
Ha meghallják, jól felfalnak.

Jól van, mindjárt ott az ajtó.
Egyre zsibbad már a tarkó.
Ne foglalkozz vele, kérlek,
Előre nézz, ez a lényeg!

Néhány lépés hátra van még.
Túl az ajtón vár a kék ég.
Virágos rét, zsenge pázsit.
Ne ijedj meg, az csak ásít!

Alszanak még, de majd éjjel
felkelnek a nyugvó fénnyel.
Utánad lohol a falka,
ezért sok múlik most rajta;
Itt a kilincs, nyomd le bátran!
Nyikordul, de a szobában
nem hallja meg szerencsére
senki sem. Nézz fel az égre!

Megúsztad! Nézd fenn a napot!
Örülj, hiszen láthatod!